A klasszikus római kori szerzők csak az árpa gyomnövényeként említik a zabot, melyet esetenként gyógyászati célra is használtak. Megbízható információ a termesztett zabról a kora-keresztény időkből származik. A kor történetírói megemlítik, hogy az európaiak a közönséges zabot a magjáért, míg a vörös zabot takarmánynövénynek termesztették, elsősorban Kis-Ázsiában. A közönséges zab, amelyet először Nyugat-Európában termesztettek, a világ más területein is elterjedt. Vélhetőleg először azok az ősi szláv népek termesztették, akik a vas és a bronzkorban ezt a területet lakták.

 

A zab jótékony hatásai:

A zab könnyen emészthető és magas rosttartalma miatt az anyagcserét kedvezően befolyásolja, komoly szerepe van az emésztési folyamatokban, valamint megelőzi az elhízást és a székrekedést is. Különösen jót tesz a vastagbélnek, így a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A zab gazdag rosttartalma miatt a jóllakáshoz szükséges mennyiséggel kevesebb kalóriát veszünk fel. Azzal, hogy a rostanyagok késleltetik a gyomor kiürülését, tovább tart a jóllakottságérzés, kitolható a következő étkezés időpontja.

A zab remek fehérjeforrás, emellett fehérjeépítő anyagokat is tartalmaz. Magas a vitamin- és tápanyagtartalma is, hiszen többféle B-vitamint, E-vitamint, esszenciális zsírsavakat, kalciumot, magnéziumot, káliumot, vasat találhatunk benne.

Olyan komplex szénhidrátokat tartalmaz, amelyet diétázók, cukorbetegek is nyugodt szívvel fogyaszthatnak, emellett glikémiás indexe is kiváló, így nem emeli meg a vércukorszintet.

 

Ahhoz, hogy a zab élettani hatásai érvényesüljenek érdemes tiszta forrásból származó bio zab vagy zabos termékeket fogyasztani. A felhasznált alapanyagok ellenőrzött ökológiai gazdaságból származnak. Fedezd fel a tiszta forrású alapanyagokból készült kézműves termékeink ízvilágát.

 

 

e-max.it: your social media marketing partner