Egészségünket legnagyobb mértékben az elfogyasztott élelmiszerek határozzák meg. Éppen ezért fontos a jól megválasztott táplálék napjainkban. Felmerül azonban a kérdés, vajon mely élelmiszereket tekinthetjük egészségesnek? Lehet egyáltalán különbséget tenni egészséges és egészségtelen közt, ha minden elfogyasztott termékkel szemben alapvető elvárás az ártalmatlanság? Mégis nap mint nap élelmiszerbotrányoktól hangosak a médiumok. Hasonló kérdésként merül fel többek között az ökoélelmiszerek egészségessége, megkülönböztethetősége is, amelyet ma már egyre több forrás bizonyít.

Manapság egyre többször találkozhatunk termékek csomagolásán különböző gluténmentes jelöléssel. Sokan gondolják azt, hogy amelyik termék glutént nem tartalmaz, az már feltétlenül jó. Az emberek azonban nincsenek feltétlenül tisztában azzal, hogy a gluténmentes diéta miért jó számukra. Napjainkban egyre többen folytatnak gluténmentes diétát anélkül, hogy valójában tisztában lennének azzal, hogy mi az a glutén. Cikkünkben bemutatjuk, mi az a glutén, miből tevődik össze, valamint (többek között) milyen ételekben található glutén.

 

A Tudatos Vásárlók Egyesületének független tesztjén a Piszkei bio teljesőrlésű tönkölybúzalisztünk holtversenyben a legtöbb pontszámot érte el! Ebből a teljesen tiszta lisztből készítjük többek között a Bio tönkölybúza kenyerünket is.
A teszten tizenkilenc különféle teljes kiőrlésű búza-, tönkölybúza- és rozsliszt mikotoxin- tartalmát vizsgálta meg a tudatos Vásárlók Egyesülete. Azért esett a teljesőrlésű lisztekre a választás, mert az egészséget támogató táplálkozás terjedésével egyre több vásárló választja a teljes kiőrlésű liszteket.

 

Nagy a környezetterhelése a mindennapi kenyérnek, főleg a gabonatermeléshez felhasznált műtrágya növeli jelentősen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – írja az MTI.

A Sheffieldi Egyetem kutatói a kenyér előállításának teljes folyamatát vizsgálták meg környezetterhelési szempontból. A Nature Plants szaklapban megjelent tanulmányuk szerint "elviselhetetlen mennyiségű", több mint 100 millió tonna műtrágyát szórunk szét a világban évente, egyedül az ammónium-nitrát 43 százalékkal részesedik azokból az üvegházhatású gázokból, amelyek kibocsátása a kenyér előállításával jár.

A paleolit diéta egy manapság növekvő tendenciát mutató gasztronómiai irányzat, melynek célja a kőkorszaki táplálkozás átültetése a mai viszonyok közé. Ezen táplálkozás lényege, hogy az elfogyasztott élelmiszerek „modern” anyagoktól és mikro tápanyagoktól mentesek legyenek. Az elmélet szerint manapság az emberek számos olyan betegségben szenvednek, melyek a paleolit korban élő emberek számára ismeretlenek voltak, főként ez az oka annak, hogy a paleolit táplálkozást folytató emberek csak olyan élelmet fogyasztanak, amely a kőkorszaki ember táplálékának is szolgált.

A paleolit diétának alapjainak szolgálnak az 1960-as években zajlott gabona- és tejfogyasztással összefüggő kutatások, az alacsony szénhidráttaralmú diéták tapasztalatai (pl Atkins diéta), valamint a 18-19. század reformmozgalmainak szakaszos böjtjei. Az étrendet követők nem fogyasztanak gabonaféléket, a gluténtartalma és a gyorsan felszívódó szénhidrátok miatt.

Korunk civilizációs betegsége a Candida. Mi okozza a betegséget? A Candida az élesztõgombáknak egy, a mikrobiológiában jól ismert családja, amelyen belül számos különbözõ gombafajta létezik. Leggyakrabban a Candida albicans alfaj jelenléte mutatható ki a candidiasis során. A Candida albicans egy sarjadzó, álfonalakat képezõ élesztõgomba fajta, amely az egészséges ember nyálkahártyáján, bõrén és bélcsatornájában is megtalálható. Részét képezi a biológiai egyensúlynak mind a külsõ környezetben, mind az emberi szervezeten belül.

A bélflóra részeként folyamatosan verseng a hasznos tejsavbaktériumokkal a táplálékért. Ha túlzott mértékben elszaporodik, súlyos problémákat okozhat. Gyakran felismerni is nehéz, mivel nagyon sokféle tünetet produkálhat. Speciális diétával azonban a beteg tünetmentessé válhat.

A szénhidrát csökkentett kenyér törvényi szabályozás szerint minimum 30%-kal kevesebb szénhidrátot tartalmaz, mint a piacon jelenlévő ugyanakkora tömegű „átlagos” fehér kenyér. A szénhidrátcsökkentett kenyerek összetétele szempontjából a tönkölybúza kitűnő választás, mivel glikémiás indexe alacsony, fogyasztása során csak lassan emeli meg a vércukorszintet, ezért fogyókúra mellett diabéteszes étrendbe is bátran beilleszthető, ezenkívül magas fehérje- és élelmi rost tartalommal rendelkezik. 

Ha szénhidrát csökkentett diétát tartasz, és betartod a „játékszabályokat”, többek közt a következő előnyökkel számolhatsz: súlycsökkenés, vércukor-szint csökkenés cukorbetegeknél, jobb vérzsír szint, csökkent vérnyomás. Érdemes körültekintően vásárolni ezeket a termékeket, sajnos előfordulhatnak nem megfelelő minőségűek a boltok polcain, ezért mielőtt a kosarunkba helyeznénk egy szénhidrátcsökkentett terméket, célszerű átolvasni az összetevőket.

A lisztérzékenység (más néven cöliákia) a kétezres évek egyik legkellemetlenebb étkezési problémája. A cöliákia a vékonybél felszívódási zavarokkal járó betegsége. A lisztérzékenység név félrevezető is lehet, hiszen az érzékenységet okozó anyag, a glutén nem csak a búzalisztben fordul elő. A betegséget egyes prolamin fehérjékkel szembeni intolerancia okozza az arra hajlamos emberekben, ezek közé tartoznak a búza (gliadin), a rozs (szekalin) és az árpa (hordein) egyes fehérjéi, a glutén alkotóelemei.

Ezen fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek, a bélbe jutva helyi gyulladásos reakciót okoznak, amely hosszabb távon a bélnyálkahártya károsodásához, a bélbolyhok eltűnéséhez vezet, ezáltal csökken a felszíváshoz rendelkezésre álló nyálkahártya felület. A tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása nem megfelelően történik, ennek következtében hiánybetegségek alakulnak ki. A cöliákia nem gyógyítható, de diétával nagyon jól kezelhető. A lisztérzékenységgel napjainkban már könnyen együtt lehet élni, hiszen rengeteg olyan alternatíva van, amellyel helyettesíthetjük a glutént.

A tönkölybúza eredete a Kaukázus környékére vezethető vissza. Európában a vadon termő alakorbúza, és tönke búza volt őshonos. A tönköly legkorábbi nyomait a Kárpát-medencében, Svájcban, és Németországban fedezték fel. Ásatások során Magyarországon két helyen is találtak 8 ezer éves tönköly maradványokat.

Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy mindegyik vitaminból, ásványanyagból többet hordoz, mint más búzafajták, és a B12 kivételével, az összes B-vitamin megtalálható benne. Fehérje mennyisége 40-50%-kal több, szénhidrát mennyisége pedig kevesebb a hagyományos búzához képest, ezen kívül kálciumban, magnéziumban, foszforban és szelénben gazdag búza. Megemlítendő az is, hogy a többi gabona közül, egyedül a tönkölyben van egy nélkülözhetetlen aminosav, ami a húsokban is megtalálható.