Egészségünket legnagyobb mértékben az elfogyasztott élelmiszerek határozzák meg. Éppen ezért fontos a jól megválasztott táplálék napjainkban. Felmerül azonban a kérdés, vajon mely élelmiszereket tekinthetjük egészségesnek? Lehet egyáltalán különbséget tenni egészséges és egészségtelen közt, ha minden elfogyasztott termékkel szemben alapvető elvárás az ártalmatlanság? Mégis nap mint nap élelmiszerbotrányoktól hangosak a médiumok. Hasonló kérdésként merül fel többek között az ökoélelmiszerek egészségessége, megkülönböztethetősége is, amelyet ma már egyre több forrás bizonyít.

 

Az ökoélelmiszerek vegyszerek, antibiotikumok, hormonok, génmanipulációtól mentes, valamint besugárzás nélküli termesztése megbízhatóbb minőséget garantál. Dietetikusok, táplálkozáskutatók munkáját is megkönnyítik a kémiai-analitikai vizsgálatok, akik ezen ismérvek birtokában ajánlhatják betegeiknek az ökoélelmiszereket. Német kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az élelmiszerek okozta betegségek száma az ökotermékek fogyasztásával mintegy felére csökkenthető.

Ez annak köszönhető, hogy azokban lényegesen kisebb a rizikótényezőnek számító hormonkészítmények, vegyszermaradványok, baktériumok és vírusok, valamint gyógyszerek aránya (www.ernaehrungswende.de, EBERE és REUTER, 2004). KOVÁCS és MOSER (2001) a daganatos betegségekben szenvedőknek javasolják az ökozöldségeket rendszeres fogyasztásra. Kiemelik a vegyszerek és a műtrágyázás káros, sokszor rákkeltő hatásait. Az ökoélelmiszerek fogyasztásával a krónikus betegségek kialakulásának kockázata kisebb, valamint hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítéséhez és a mindennapi jó kedélyállapothoz.

 

 

A különböző kutatások a következő 7 érv miatt ajánlják a bioélelmiszerek fogyasztását:

  1. A bioélelmiszerek ízletesebbek természetességüknek, tisztaságuknak köszönhetően.
  2. A bioélelmiszerek táplálkozás-élettani hatásai kedvezőek: különösen gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és flavonoidokban. A Kalifornia Egyetem kutatói szerint az organikus paradicsomban és brokkoliban amellett, hogy magasabb C-vitamin tartalommal rendelkezik, mint a konvencionális, még magasabb a flavonoidok hányada is (ORGANIC NEWS, 2005), amelyek elsősorban a megfázásos betegségek ellen nyújtanak nagyobb védelmet.
  3. Nem tartalmaznak géntechnikával módosított összetevőket, így biztosan nem okoznak későbbi károsodást a szervezetben.
  4. Nem alkalmaznak antibiotikumokat, hormonokat és növekedésfokozókat az állattenyésztésben. A legeltetés hatására azonban a tehenek teje 3-szoros mennyiségben tartalmazott CLA-t, mint a szilázson tartott állatoké. A legelőn tartott marha- és birkahúsok omega-3 zsírsav aránya négyszeres volt a konvencionális állatokhoz képest.
  5. Szintetikus növényvédőszerektől és műtrágyáktól mentesen állítják elő a bioélelmiszereket. A német BNN megbízásából készített felmérés során 475 különféle biogyümölcs és -zöldség peszticid tartalmát mérték meg, és igen kedvező eredményeket kaptak. A minta 92%-ában semmiféle, vagy alig észlelhető mértékű maradványt találtak (MILCH MARKETING, 2005). Egy GREENPEACE megbízásából készített felmérésben csupán a biogazdálkodásból származó fejessalátában nem találtak semmiféle vegyszermaradványt. Ijesztő, hogy a másik 21 fej konvencionális termékben a megengedett határértéken vagy a felett mutattak ki káros anyagokat, némely mintában 36-szoros értéket (SCHROT & KORN, 2005).
  6. A biogazdálkodásban tartott állatok boldogabbak, akik többnyire a szabadlevegőn nevelkednek, jó higiéniai körülmények között. Takarmányuk főképp jó minőségű fűre, szénára, szilázsra és szenázsra alapozott, míg az állati fehérjék felhasználása szigorúan tilos. Ennek eredményeképpen a biotojás lecitin, karotinoid és zsírtartalma magasabb.
Nem utolsó sorban az ökoélelmiszerek előállítása szolgálja a fenntartható fejlődést: védi a talajt, a vízkészleteket és a levegő, fokozza a talaj termőképességét és hozzájárul a faji sokszínűség fenntartásához.”
e-max.it: your social media marketing partner